Történet
Marie Curie úttörő felfedezései a radioaktivitással kapcsolatban: hogyan hat mindez a mai nők életére?
Ezt az írást eredetileg a nemzetközi nőnap alkalmából készítettük. A témaválasztáshoz egy szavazást tettünk közzé Facebook-oldalunkon, arról kérdezve a követőket, hogy szerintük kik voltak a legmeghatározóbb és leginspirálóbb nők a történelemben.
A szavazás eredményeiből összeállított listán olyan kiemelkedő nők szerepeltek, mint például Jane Austen, Rosa Parks, Amelia Earhart, Teréz anya vagy Jeanne d’Arc. A szavazatok 45%-át megszerezve egyértelmű győztes született: Marie Skłodowska-Curie.
A Facebook-bejegyzés összeállításakor ez a lista nem jelentett többet számomra, mint egy sor érdekes történelmi személyiséget. Marie Curie pedig egy volt közülük. Azóta viszont mindez személyessé vált.
Ezen a héten egy közeli családtagomnál mellrákot diagnosztizáltak. És bár ez nyilvánvalóan nem jó hír, a prognózis nagyon biztató – hála a korai diagnózisnak és annak a több évtizedes kutatómunkának, ami napjainkban segíti az orvostudományt a rákkezelésben. Ez elgondolkodtatott azzal kapcsolatban, milyen nagy hatással van egy 150 évvel ezelőtt született asszony a mai nők életére szerte a világon.
Ki volt Marie Curie?
Marie Skłodowska 1867-ben született Varsóban, Lengyelországban. Ő volt a legfiatalabb öt testvér közül. Szülei, Bronisława és Władysław, mindketten tanárok voltak. Apja matematikát és fizikát oktatott, és később Marie is ezeken a területeken tanult tovább.
Jelentkezett a krakkói egyetemre, de nem vették fel, mert nő volt. Állítólag ezután férfinek öltözve járt be az órákra, amíg le nem leplezték.
Marie és nővére, Bronisława az ún. Repülő Egyetemhez (lengyelül Uniwersytet Latający) csatlakoztak – ez egy titkos oktatási intézmény volt, amely az orosz hatóságokkal dacolva lengyelbarát tananyagot oktatott, és hajlandó volt női hallgatókat is felvenni.
Megvalósul-e a nemek közötti egyenlőség az oktatásban?
Az ENSZ statisztikái szerint az alap- és középfokú oktatásban egyenlő számú lány és fiú tanul, a felsőfokú oktatásban pedig világszerte több a nő, mint a férfi.
Tehát akkor elmondható, hogy az oktatás világszerte egyenlő, igaz? Sajnos nem. Ez ugyanis csak egy átlag, és a számok országonként nagyon eltérőek: Guineában például a nőknek csak 4%-a vesz részt felsőfokú oktatásban, míg Indonéziában ez az arány 39%.
Európában kiegyensúlyozottabb a helyzet, amint azt az alábbi példák is mutatják: az Egyesült Királyságban a 25 év feletti nők 49%-a, Franciaországban a 33%-a, Lengyelországban a 31,5%-a, Svédországban pedig a 39%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
Azonban a szakterületek szerinti nemi elfogultság továbbra is jelentős.
Igaz, hogy a felsőoktatási képzésekre beiratkozott nők száma gyorsabban nő, mint a férfiaké, a tanulmányi területek között egyenlőtlenségek mutatkoznak: a nők alulreprezentáltak a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika területén. A matematika, a természettudományok és a technológia területén a diplomásoknak csak körülbelül egyharmadát teszik ki a nők.
Képzeljük tehát el Marie helyzetét 130 évvel ezelőtt – nemcsak a továbbtanulási törekvései voltak szokatlanok egy akkori nőtől, de ráadásul olyan tudományágak érdekelték, amelyek még ma is hagyományosan a férfiak hatáskörébe tartoznak.
Hol tanult Marie Curie?
Marie 1891-ben Franciaországba, Párizsba költözött, hogy csatlakozzon nővéréhez, és a Sorbonne Egyetemen tanuljon tovább.
Két diplomát szerzett: egyet matematikából és egyet fizikából. Nappal tanult, esténként pedig magánórákat adott, hogy pénzt keressen. Később ő lett az egyetem első női professzora.
1895-ben feleségül ment Pierre Curie-hez, aki a párizsi Fizikai és Kémiai Iskola tanáraként dolgozott.
Nevét Marie Skłodowska-Curie-re változtatta, megtartva lengyel családnevét férje felvett neve mellett. Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon ma miért csak Marie Curie-ként ismerjük a tudósnőt? Kinek a döntése volt, hogy elhagyjuk a leánykori nevét? Vajon csak azért alakult így mert a „Marie Curie” olyan szépen rímel, vagy esetleg mert a „Curie” egybecseng a a latin curare, azaz gyógyítani szóval (ez pedig több modern nyelvben is felfedezhető, ld. angolul a cure ige)? Esetleg patriarchális hagyományok, kulturális vagy politikai nyomás hatására alakult így?
Milyen felfedezéseket tett Marie Curie?
1896-ban Marie úttörő felfedezéseket tett a radioaktivitással kapcsolatban. A kérdéssel korábban kollegája, Henri Becquerel foglalkozott, aki maga azonban nem talált rá a megfelelő magyarázatra.
Marie elnevezte az újonnan felfedezett jelenséget radioaktivitásnak, és kidolgozta annak uránnal való kapcsolatát. Évekkel később megírta férje életrajzát, amelyben kihangsúlyozta, hogy ezek a felfedezések az ő nevéhez kötődnek, nem Pierre-éhez.
Ezekből az eredményekből kiindulva Marie továbbfejlesztette a radioaktív izotópok szétválasztásának technikáját, és felfedezett két új elemet, a polóniumot és a rádiumot. Az ő vezetése alatt kutatták a világon először a daganatok radioaktív izotópokkal való kezelhetőségének lehetőségét.
Marie kutatásai és felfedezései vezettek a napjainkban a rákbetegek számára elérhető sugárterápiás kezeléshez.
Ő volt az első Nobel-díjas nő, valamint a világon elsőként kapott kétszer is Nobel díjat: 1903-ban a fizika, 1911-ben pedig a kémia területén végzett munkájáért.
Milyen örökséget hagyott hátra Marie Curie?
A legtöbb ráktípusnál a sugárterápiát az esetek 75%-ában a gyógyítás céljából alkalmazzák, nem pedig azért, hogy megakadályozzák a betegség terjedését.
Napjainkban ez a rák legköltséghatékonyabb kezelési módja, amely a betegek gyógyulásának 40%-ában szerepet játszik.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente több mint 18 millió új rákos esetet diagnosztizálnak.
Így tehát Marie felfedezései minden év elteltével egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert.
Ez a blogbejegyzés 2024. január 10-én frissült.
Fordította: Sárospataki Anna