Prága és a kubizmus

A kubizmus mozgalma a 20. század elején alakult ki Párizsban. Forradalmasította a festészetet, a képzőművészetet, és számos más művészeti ágra is hatással volt. A kubizmus eszméje és irányelvei rövid idő alatt egész Európára nagy hatást gyakoroltak. Az alábbi blogbejegyzés azt járja körül, hogy a cseh művészek hogyan tették magukévá a kubizmust mint úttörő művészeti irányzatot.

Mit jelent a kubizmus?

A kubizmus Georges Braque és Pablo Picasso munkájának hatására alakult ki 1907 és 1917 között Párizsban. A művészeti mozgalom középpontjában az 1911-es Salon d'Automne és Salon des Indépendants kiállítások álltak.

Ez a két művész kísérleteivel arra törekedett, hogy egy adott tárgyat annak a legegyszerűbb gondolati kivetülése alapján ábrázoljon, teljesen elrugaszkodva a képi megjelenésétől. Ezáltal közel kerültek az absztrakcióhoz – csendéleteik tárgya beleolvad a háttérbe, és szinte felismerhetetlenné válik; hacsak nem vesszük észre azt a néhány árulkodó jelet, amelyet a művész hátrahagyott.

Prágai művészek az első világháború előtt

1902-ben I. Ferenc József Habsburg császár támogatásával megnyílt a Modern Galéria Prágában, és a gyűjtemények kialakítása rávilágított az Osztrák-Magyar Monarchia kulturális identitásainak különbözőségére.

Egyfelől a német nyelvű kurátorok a német és skandináv expresszionista hatások mentén alakították ki a gyűjteményeket, másfelől a cseh kurátorok az előző évszázad mozgalmainak hagyományosabb, nemzeti művészeire koncentráltak.

Mivel sokan kritizálták emiatt a múzeumot, a magángalériák és más egyesületek úgy döntöttek, hogy a cseh avantgárdot, például a kubista Otto Gutfreund vagy Bohumil Kubišta műveit részesítik előnyben.

A Mánes képzőművészeti egyesület 1887-ben jött létre Prágában, és fokozatosan vált a modern cseh és európai művészek legkiemelkedőbb kiállítási központjává.

Idővel az egyesülethez olyan külföldi művészek csatlakoztak, mint Auguste Rodin, Henri Matisse és Pablo Picasso; továbbá építészek is, például Le Corbusier. Pavel Janák építész, a Mánes egyesület tagja 1911-ben fogalmazta meg a cseh kubizmus alapelveit egyik cikkében.

Bohumil Kubišta, Antonín Procházka és Emil Filla öt másik festővel együtt létrehozták az 1905 és 1910 között működő, Osma nevű avantgárd művészeti egyesületet, amelyet a „Nyolcak csoportja” néven is ismertek.

Az Osma végérvényesen megváltoztatta Prága művészeti életét. Szakított a Képzőművészeti Főiskola hagyományaival és az Osztrák-Magyar Monarchia széthúzó identitásaival, és más országok művészetéből merített ihletet Az egyesület Prágában szervezett kiállításokat, majd később külföldre vitte műalkotásait, Filla és Procházka például Kölnben, Münchenben és Berlinben állítottak ki.

Az északi expresszionista iskolák, például Edvard Munch; és a német mozgalmak, a Die Brücke és a Der Blaue Reiter hatása alatt álló Mánes egyesület és az Osma művészei nyugatra is tekintettek, és párizsi művészek alkotásai köré szerveztek kiállításokat.

Bohumil Kubišta

Bohumil Kubišta (1884-1918) a cseh modern művészet egyik alapítója. A prágai Képzőművészeti Akadémián tanult, de 1906-ban otthagyta a főiskolát, hogy Olaszországban, azon belül is Firenzében tanuljon tovább.

A kor számos művészéhez hasonlóan Bohumil Kubištára is először egy 1905-ben Prágában rendezett Edvard Munch-kiállítás gyakorolt mély hatást.

Bár már 1910-ben kubista festményeket készített, expresszionista festőként kezdett el dolgozni, munkáiban a színekre összpontosítva.

Ezt a színekkel való kísérletezést kubista művészként is folytatta, ezáltal elkülönülve a mozgalom más képviselőitől. George Braque-kal azonban osztozott Paul Cézanne és az ő geometrikus ábrázolásai iránti szenvedélyében.

Antonín Procházka

Antonín Procházka (1882-1945) 1907-ben és 1908-ban beutazta Európát. Kezdetben az expresszionizmussal foglalkozott, majd áttért a kubizmusra, amelyet 1913-ban a berlini Salon d'Automne-on képviselt.

Tagja volt mind a Mánesnek, mind az Osmának, de végül 1911-ben kilépett a Mánesből, hogy csatlakozzon a Skupina výtvarných umělců (Szépművészek Csoportja) nevű másik, kubista művészekből álló egyesülethez, amely 1911 és 1917 között az Osma utódja volt.

Emil Filla

Emil Filla (1882-1953) a Mánes egyesület egyik legaktívabb tagja és a prágai kubizmus egyik előfutára volt. 1910-től kezdve készített kubista szobrokat és festményeket. Az első világháború előtt Párizsba költözött, majd 1918 után tért vissza Prágába.

Picassóhoz és Braque-hoz hasonlóan őt is érdekelte az Európán kívüli művészet, alkotásaira különösen az afrikai szobrászat volt nagy hatással.

Cseh kubizmus az iparművészetben

Az 1908-as, prágai alapítású Artel intézmény arra összpontosított az iparművészetben, hogy funkcionális és dekoratív használati tárgyakat hozzon létre. Később a szervezet továbbfejlődött, és a németországi Bauhaushoz hasonlóan egész belső terek tervezésével is foglalkozott.

Fennállása alatt a szecesszió, az art déco és mindenekelőtt a kubista mozgalmak kialakulását kísérte végig, zászlóvivői Vlastislav Hofman és Pavel Janák (egy Bécsben tanult cseh építész) voltak. A művészeti irányzat tárgyai „tört” formákat jelenítenek meg, azzal a céllal, hogy dinamikusabbá tegyék a tér fogalmát.

Cseh kubizmus az építészetben

Prága kubista építészetében páratlan alkotások születtek. A Mánes egyesület építészei tervezték a város számos jellegzetességét, közéjük tartozott például Josef Gočár, Josef Chochol; vagy éppen Emil Králíček, aki a Diamant-házat és az alábbi fotón látható híres utcai lámpát tervezte. Chochol olyan épületeket tervezett Prága Vyšehrad negyedében, amelyeket a kubista építészet remekműveinek tartanak.

Bár ez a mozgalom rövid életű volt (1918-1925), olyan intenzív hatással bírt, hogy külön névvel illették: a rondokubizmus kifejezés ma már kizárólag a prágai építészetre utal.

Az első világháború után és az első Csehszlovák Köztársaság idején (1918-1938) Prága a modern művészet egyik európai fővárosának számított.

1926-ban a cseh kormány a modern művészeti világ nyomására úgy döntött, hogy a Modern Galériában olyan francia művészek alkotásait állítja ki, mint Auguste Rodin, Claude Monet, Auguste Renoir, Georges Seurat, Paul Gauguin, Paul Cézanne, le Douanier Rousseau, Henri Matisse, Georges Braque és Pablo Picasso.

A gyűjteményt 1923-ban állították össze, és ma is megtekinthető a prágai Nemzeti Galériában. A francia alkotók mellett olyan prágai kortársaik szerepelnek, mint az ebben a blogban bemutatott művészek.

Fordította: Sárospataki Anna