Történet
Az Európa-szerte elhelyezett járdakövek az üldöztetés áldozatainak állítanak emléket.
A botlatókövek kis, rézből készült emléktáblák, amelyeket a nácik által elkövetett üldöztetés áldozatainak emlékére helyeztek el Európa különböző városainak járdakövein. A Gunter Demnig német művész által 1992 óta készített kövek a holokauszt során elkövetett szörnyűségekre és a számtalan kioltott életre hivatottak felhívni a figyelmet.
A projekt célja, hogy a náci üldöztetés egy-egy áldozata előtt tisztelegjen azáltal, hogy az illető utolsó ismert lakhelye előtt egy kis rézkő kerül kihelyezésre, rajta az áldozat nevével és életének főbb adataival. A kövek mindössze 10×10 centiméteresek. A botlatókő az eredeti német elnevezés, a Stolperstein magyar fordítása: arra utal, hogy bennük megbotolva a járókelő egy pillanatra megáll és megemlékezik az áldozatok szenvedéséről és a holokauszt által okozott veszteségekről.
Minden botlatókő egyéni finanszírozású, az elkészítés költségeit magánszemélyek, iskolák vagy szervezetek fedezik. A kezdeményezés mára széles körű támogatást nyert, elindulása óta több mint 75 000 botlatókövet helyeztek el több mint 1600 európai városban.
A cél nemcsak a náci üldöztetés áldozatai előtt való tisztelgés, hanem a holokauszt borzalmainak megismertetése is. A köveken szereplő nevek viselői közül sokan hétköznapi emberek voltak. A botlatókövek többsége a holokauszt zsidó áldozatainak állít emléket. Mások roma, LMBTQ+, fogyatékossággal élő, fekete, valamint vallási, politikai és társadalmi meggyőződésük miatt üldözött személyekre emlékeznek.
Az első botlatókövet 1992. december 16-án helyezték el: 50 évvel korábban ezen a napon írták alá a zsidók és romák Németországból történő tömeges deportálásáról szóló parancsot.
Gunter Demnig ennek emlékére egy „Eine Spur durchs Vergessen” (magyarul: Egy nyom a felejtés ellen) feliratot nyomtató kereket húzott keresztül Köln városán a főpályaudvarig. Ezt követően az első botlatókövet a kölni városháza előtt helyezte el. A projekt fokozatosan nőtte ki magát, ma már ismert módja a náci üldöztetés áldozataira való emlékezésnek. A köveket mindig az áldozatok utolsó szabadon választott lakóhelye előtt helyezik el.
A botlatókövek szimbolikusan visszahozzák az áldozatokat egykori otthonukba és abba a városrészbe, ahol laktak.
A kezdeményezést érte kritika is, egyesek szerint nem jó választás a köveket a járdán elhelyezni, ahol az emberek rájuk lépnek vagy átlépnek rajtuk. Mások arra mutattak rá, hogy az áldozatok nem feltétlenül szerették volna, hogy ilyen formában emlékezzenek rájuk. A legtöbben azonban úgy gondolják, hogy a botlatókövek méltó módon emlékeznek a holokauszt áldozataira azokon a helyeken, ahova jogosan tartoztak volna.
Fordította: Sárospataki Anna