Történet

Székely Éva: olimpiai bajnok

Úszó és túlélő

Fekete-fehér fénykép, Székely Éva kültéri medencében, pályaelválasztó kötelek között úszik

A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok, aki átvészelte a holokausztot és az ’56-os forradalmat

által
Adrian Murphy (új ablakban nyílik meg) (Europeana Foundation)

Székely Éva magyar olimpiai bajnok úszónő volt, aki átvészelte a holokausztot és megélte az 1956-os forradalmat is.

fekete-fehér portréfotó Székely Éváról

Székely Éva élete

Székely Éva 1927-ben született Budapesten. Fiatalon kezdett el úszni, a Ferencvárosi Torna Clubban. 1936-ban Csik Ferenc magyar úszó aranyérmes lett a berlini olimpián 100m-es gyorsúszásban. A rádiós közvetítést hallgatva Székely elhatározta, hogy ő is versenyszerűen fog sportolni.

fekete-fehér fénykép Csik Ferencről a medence mellett, kezében trófea

A második világháború évei

Székelyt zsidó származása miatt a második világháború idején, 1941-ben kizárták a tornaegyletből és a versenyzéstől is eltiltották.

1944 telén egy razzia során pedig kis híján elvitték a nyilasok, hogy a Dunába lőjék.

Ebben a videóban Székely Éva visszaemlékezését hallhatjuk az esetről. Édesapjának volt annyi lélekjelenléte, hogy azt mondta, a lánya úszóbajnok – ezzel győzte meg a fiatal nyilast, hogy ne vigye magával Évát.

A világháború után a lány visszatérhetett a versenysportba, és sikert sikerre halmozott: 1945 és 1956 között sorra nyerte az országos bajnokságokat különböző úszószámokban. Ebben az időben számos országos rekordot és hat világrekordot is megdöntött.

Egy úszómedence mellett Székely Éva köntösben kezet ráz egy férfival, a háttérből emberek nézik
Székely Éva köntösben kezet ráz egy férfival, körülöttük emberek

Az 1952-es nyári olimpián 200 méter mellen aranyérmes lett.

fekete-fehér fénykép, három nő melegítőben, kezükben virágcsokrokkal
színes plakát az 1952-es helsinki olimpiai játékokról, középpontjában futó alak

Az ’56-os forradalom után

Négy évvel később a melbourne-i olimpián is részt vett. Magyarországon azalatt tört ki az ’56-os forradalom, hogy az olimpiai csapat Ausztráliában volt. Székely szülei és lánya Magyarországon maradtak – a sportoló nem tudta, biztonságban van-e a családja otthon, de az aggodalmak ellenére is sikerült elhoznia az ezüstöt 200 méter mellen.

az 1956-os olimpiai játékok plakátja, az olimpiai karikák egy szalagszerű illusztráción

Egy évvel később, 1957-ben Székely férjével és kislányával az Egyesült Államokba emigrált.

Később visszatértek Magyarországra, hogy Éva szüleiről gondoskodjanak. Férje a vízilabdázó Gyarmati Dezső volt – hazatérésük után csak egyiküket engedték részt venni az 1960-as római olimpián. Férje nevezett be az olimpiára, Éva pedig ebben az évben visszavonult a versenysporttól.

Ezután gyógyszerészként és úszóedzőként tevékenykedett. Többek között lányát, Gyarmati Andreát is ő edzette, aki az 1972-es müncheni olimpián egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett.

fekete-fehér fénykép, az idős Székely Éva egy nővel beszélget

2004-ben Székely Évát a Nemzet Sportolója címmel tüntették ki, és bekerült a Zsidó Sportolók Nemzetközi Dicsőségcsarnokába (International Jewish Sports Hall of Fame).

Élete későbbi szakaszában bátran és határozottan beszélt a borzalmakról, amelyeket zsidó sportolóként a második világháború alatt átélt. 2020 februárjában, 92 évesen hunyt el Budapesten.


Ez a blogbejegyzés a Europeana Sport project részét képezi, amely az európai sporttörténelemmel kapcsolatos kulturális örökség kincseit mutatja be.


Fordította: Sárospataki Anna