Európa leghosszabb távú tókerülő vitorlásversenyének története
A hajózás korai évei
A vitorlázásról lehet, hogy sokaknak a felső tízezer jachtjai jutnak először eszébe.
Magyarországon a kezdetekben mindenképpen főúri luxusnak számított ez a sport. Az első nagy balatoni vitorlás a Kristóf nevű sószállító volt, amelyet gróf Festetics Pál építtetett 1753-ban. A nem üzleti célú hajózást fia, Festetics György hozta divatba az 1700-as évek végén, amikor királyi vendégeit meginvitálta Főnix nevű vitorlása fedélzetére. A Főnixet 1797-ben bocsátották először vízre – a hajó idővel a magyar fejlődés és előrehaladás szimbóluma lett.
Amikor 1866-ban elterjedt a hír, hogy Sisi Balatonfüreden tervezi tölteni a nyarat, a vitorlázás népszerűsége megugrott. Mágnások vitorlás hajókat vásároltak és a balatoni infrastruktúra felújításába fogtak, hogy a királynő megfelelő körülmények között élvezhesse az itt töltött időt.
Az első magyar vitorlásklubot, a Balaton-Füredi Yacht Egyletet 1867-ben alapították magyar főnemesi családok tagjai – olyan családoké, mint amilyen a Károlyi, a Széchenyi, a Batthyány vagy a Festetics.
Mivel Sisi látogatása a porosz-osztrák háború miatt meghiúsult, a vitorlázás iránti érdeklődés – a magyar mágnások nagy csalódására – jelentősen lankadt. Magas fenntartási költségük miatt az 1880-as években mindössze kb. 70 yacht volt a Balatonon.
1884-ben megalakult a Balatoni Yacht Egylet, melynek nevét egy évvel később Stefánia Yacht Egyletre változtatták, ezzel tisztelegve a klub védnökasszonya, Stefánia belga királyi hercegnő, Habsburg–Lotaringiai Rudolf felesége előtt. Az egylet évente rendezett 40 km-es távú vitorlásversenyeket.
A balatoni Kékszalag létrejötte
1933-ban alakult meg a Hungária Yacht Club, amely aztán 1934-ben megrendezett egy megállás nélküli, gyorsasági vitorlásversenyt – ez volt az első Kékszalag. A hagyomány szerint a tengerek leggyorsabb vitorlás hajója viselhetett kék színű szalagot az árbócán, ennek nyomán alakult ki a balatoni sportesemény.
A balatoni Kékszalag a négy legrégebbi és leghosszabb európai tókerülő vitorlásverseny egyike. A táv 160 km, amelyet eleinte időkorlátozás nélkül kellett, ma már 48 órán belül kell megtennie a versenyzőknek. Az útvonal a következő: Balatonfüred – Balatonkenese – Siófok – Keszthely – Balatonfüred. A nyertes az, aki az óramutató járásának megfelelően kerüli meg a tavat.
A verseny időpontját a holdálláshoz igazítják: mindig a holdtöltéhez legközelebb eső júliusi hétvégén kerül megrendezésre. Ennek gyakorlati oka van: a verseny reggel 9-kor indul, de sok hajó csak sötétedés után ér célba, a telihold fénye pedig segíti őket a navigálásban.
Rekordok
A verseny valaha volt legsikeresebb hajója a fából készült Tramontana, amely összesen hét alkalommal nyerte meg a versenyt 1940 és 1989 között. Az első női győztes 1940-ben Gordon Evelyn volt, aki szintén a Tramontana fedélzetén versenyzett.
1955-ben, a tizedik Kékszalagon, Németh István és legénysége a Nemere nevű 75-ös cirkálóval új rekordot döntött. 10 óra 40 perc alatt értek célba: ezt a teljesítményt a következő 57 évben senki nem tudta túlszárnyalni.
A legeredményesebb kapitány a Kékszalag történetében Litkey Farkas, aki összesen 13 alkalommal nyerte meg a versenyt.
2014 óta mind az egytestű, mind a többtestű (katamarán, trimarán) hajók indulhatnak a Kékszalagon. A technológia fejlődésének és a modern anyagoknak köszönhetően ma már az úgynevezett foileres hajók is versenyeznek, és rendszeresen döntik meg a sebességi rekordokat. 2001-ben pedig a résztvevők száma ért el korábban sosem látott csúcsot: több mint 660 hajó nevezett be a versenyre.
Növekvő népszerűség
A Kékszalag természetesen nem az egyetlen vitorlás esemény a Balatonon. A vitorlázás a ’80-as években vált egyre népszerűbbé a fiatal magyarok körében. Az állami egyesületekbe jelentkezhettek szegényebb anyagi háttérrel rendelkező fiatalok is, akik így saját hajó nélkül is megtanulhattak vitorlázni.
A balatoni hajózást Bujtor István (1942-2009) is számos, mára már ikonikussá vált filmjében népszerűsítette. Közel három évtizeden át ő volt a kormányosa a híres Rabonbán cirkálónak, melynek egy korábbi változata 1934-ben megnyerte az első Kékszalag versenyt.
Ez a blogbejegyzés a Europeana Sport project részét képezi, amely az európai sporttörténelemmel kapcsolatos kulturális örökség kincseit mutatja be.
Fordította: Sárospataki Anna