Történet

A balatoni Kékszalag

régi képeslap balatoni látképpel, a tavon egy vitorlás és egy evezős hajó, a háttérben fák és épületek

Európa leghosszabb távú tókerülő vitorlásversenyének története

által
Zita Aknai (új ablakban nyílik meg) (Forum Hungaricum)
István Boross (új ablakban nyílik meg) (National Archives of Hungary)
Zoltán Szatucsek (új ablakban nyílik meg) (National Archives of Hungary)

A hajózás korai évei

A vitorlázásról lehet, hogy sokaknak a felső tízezer jachtjai jutnak először eszébe.

Magyarországon a kezdetekben mindenképpen főúri luxusnak számított ez a sport. Az első nagy balatoni vitorlás a Kristóf nevű sószállító volt, amelyet gróf Festetics Pál építtetett 1753-ban. A nem üzleti célú hajózást fia, Festetics György hozta divatba az 1700-as évek végén, amikor királyi vendégeit meginvitálta Főnix nevű vitorlása fedélzetére. A Főnixet 1797-ben bocsátották először vízre – a hajó idővel a magyar fejlődés és előrehaladás szimbóluma lett.

Amikor 1866-ban elterjedt a hír, hogy Sisi Balatonfüreden tervezi tölteni a nyarat, a vitorlázás népszerűsége megugrott. Mágnások vitorlás hajókat vásároltak és a balatoni infrastruktúra felújításába fogtak, hogy a királynő megfelelő körülmények között élvezhesse az itt töltött időt.

fekete-fehér fotó mólón sétáló emberekről egy nagy, kikötött hajó mellett

Az első magyar vitorlásklubot, a Balaton-Füredi Yacht Egyletet 1867-ben alapították magyar főnemesi családok tagjai – olyan családoké, mint amilyen a Károlyi, a Széchenyi, a Batthyány vagy a Festetics.

Mivel Sisi látogatása a porosz-osztrák háború miatt meghiúsult, a vitorlázás iránti érdeklődés – a magyar mágnások nagy csalódására – jelentősen lankadt. Magas fenntartási költségük miatt az 1880-as években mindössze kb. 70 yacht volt a Balatonon.

fekete-fehér fotó emberek csoportjáról, akik valamilyen (a fotón nem szereplő) eseményt néznek
színes képeslap Balatonfüredről, a tavon egy vitorlás hajó, mögötte épület

1884-ben megalakult a Balatoni Yacht Egylet, melynek nevét egy évvel később Stefánia Yacht Egyletre változtatták, ezzel tisztelegve a klub védnökasszonya, Stefánia belga királyi hercegnő, Habsburg–Lotaringiai Rudolf felesége előtt. Az egylet évente rendezett 40 km-es távú vitorlásversenyeket.

A balatoni Kékszalag létrejötte

1933-ban alakult meg a Hungária Yacht Club, amely aztán 1934-ben megrendezett egy megállás nélküli, gyorsasági vitorlásversenyt – ez volt az első Kékszalag. A hagyomány szerint a tengerek leggyorsabb vitorlás hajója viselhetett kék színű szalagot az árbócán, ennek nyomán alakult ki a balatoni sportesemény.

fekete-fehér fotó két vitorláshajóról egy tavon
fekete-fehér fénykép számos jachtról Balatonfüreden

A balatoni Kékszalag a négy legrégebbi és leghosszabb európai tókerülő vitorlásverseny egyike. A táv 160 km, amelyet eleinte időkorlátozás nélkül kellett, ma már 48 órán belül kell megtennie a versenyzőknek. Az útvonal a következő: Balatonfüred – Balatonkenese – Siófok – Keszthely – Balatonfüred. A nyertes az, aki az óramutató járásának megfelelően kerüli meg a tavat.

fekete-fehér fénykép versenyző jachtokról a Balatonon
színes fénykép, öt vitorlás a Balatonon

A verseny időpontját a holdálláshoz igazítják: mindig a holdtöltéhez legközelebb eső júliusi hétvégén kerül megrendezésre. Ennek gyakorlati oka van: a verseny reggel 9-kor indul, de sok hajó csak sötétedés után ér célba, a telihold fénye pedig segíti őket a navigálásban.

színes fénykép egy leengedett vitorlájú, nagy, fehér jachtról

Rekordok

A verseny valaha volt legsikeresebb hajója a fából készült Tramontana, amely összesen hét alkalommal nyerte meg a versenyt 1940 és 1989 között. Az első női győztes 1940-ben Gordon Evelyn volt, aki szintén a Tramontana fedélzetén versenyzett.

1955-ben, a tizedik Kékszalagon, Németh István és legénysége a Nemere nevű 75-ös cirkálóval új rekordot döntött. 10 óra 40 perc alatt értek célba: ezt a teljesítményt a következő 57 évben senki nem tudta túlszárnyalni.

A legeredményesebb kapitány a Kékszalag történetében Litkey Farkas, aki összesen 13 alkalommal nyerte meg a versenyt.

színes fénykép színes vitorlájú jachtokról a tavon
színes fénykép tavon úszó hajókról, vitorláik fehér és piros színűek

2014 óta mind az egytestű, mind a többtestű (katamarán, trimarán) hajók indulhatnak a Kékszalagon. A technológia fejlődésének és a modern anyagoknak köszönhetően ma már az úgynevezett foileres hajók is versenyeznek, és rendszeresen döntik meg a sebességi rekordokat. 2001-ben pedig a résztvevők száma ért el korábban sosem látott csúcsot: több mint 660 hajó nevezett be a versenyre.

színes fénykép, különböző színű vitorlával rendelkező hajók a Balatonon
színes fénykép, vitorlás hajók egy kikötőben

Növekvő népszerűség

A Kékszalag természetesen nem az egyetlen vitorlás esemény a Balatonon. A vitorlázás a ’80-as években vált egyre népszerűbbé a fiatal magyarok körében. Az állami egyesületekbe jelentkezhettek szegényebb anyagi háttérrel rendelkező fiatalok is, akik így saját hajó nélkül is megtanulhattak vitorlázni.

A balatoni hajózást Bujtor István (1942-2009) is számos, mára már ikonikussá vált filmjében népszerűsítette. Közel három évtizeden át ő volt a kormányosa a híres Rabonbán cirkálónak, melynek egy korábbi változata 1934-ben megnyerte az első Kékszalag versenyt.

színes fénykép, vitorlás a Balatonon
színes képeslap a Tihanyi-félsziget látképével

Ez a blogbejegyzés a Europeana Sport project részét képezi, amely az európai sporttörténelemmel kapcsolatos kulturális örökség kincseit mutatja be.


Fordította: Sárospataki Anna