A szerbiai Duna-erődök

A modern járművek – autók, repülők és vonatok – mellett könnyű elfelejteni, mekkora jelentőséggel is bírt a vízi közlekedés párszáz évvel ezelőtt. Elhelyezkedéséből és hosszából adódóan a Duna különösen fontos vízi útként szolgált kereskedők és harcosok számára, és egyszerre választott el és kötött össze nemzeteket.

Európa második leghosszabb folyójaként a Duna ma tíz országot köt össze, ugyanúgy, ahogy annak idején összekötött királyságokat és birodalmakat, szövetségeseket és ellenségeket, királyokat és harcosokat. A folyó két partja évszázadokon keresztül volt tanúja viharos történelmi eseményeknek, az itt épített erődök és fellegvárak pedig a mai napig állnak, hogy meséljenek ezekről a történetekről.

A régi időkben ezek a várak és erődítmények különböző célokat szolgáltak: megvédték a határokat az ellenségtől, felügyelték a Dunán folyó kereskedelmet, hódítások kiindulópontjai voltak vagy éppen kitűnő kilátást biztosítottak a folyóra.

Szerbiában a Duna mentén útra kelve számos erődítménnyel találkozhatunk, amelyeket az évszázadok során a rómaiak, a szerbek, a magyarok, az osztrákok és a törökök építettek.

Pétervárad

Az első állomás Pétervárad és Újvidék, valamint az itt található erőd, amely napjainkban az EXIT nevű, nyaranta megrendezett zenei fesztiválról ismeretes. A gyönyörű és tágas erőd a 17. század végén épült két birodalom határán, és kezdetben az Osztrák-Magyar Monarchia kezében volt. Fennállása évei alatt működött börtönként, kolostorként és kórházként is.

René Descartes francia filozófus; Josip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunista Párt vezetője; valamint a Nobel-díjas író, Ivo Andrić is raboskodtak a vár börtönében. A legenda szerint a napóleoni háborúk idején bécsi kincset rejtettek el a péterváradi erődben. A legnagyobb rejtélyt azonban a vár alatt található, még mindig részben felfedezetlen alagútrendszer jelenti.

Kalemegdán-erőd

A következő állomás Belgrád és az egykori nándorfehérvári vár, szerb nevén Kalemegdán. A mai szerb fővárosban található erődöt a 2. században építették a rómaiak abban a fontos közlekedési csomópontban, amely egykor Konstantinápolyt és Thesszalonikit kötötte össze Nyugat-Európával.

A 15. században Nándorfehérvár (a mai Belgrád) a Szerb Despotátus fontos középkori városa volt. A várat a 18. században először az osztrákok, majd a törökök újították fel. Ma a Kalemegdán Belgrád kulturális és történelmi központja, amely múzeumként és parkként működik, és lenyűgöző kilátást nyújt a Száva és a Duna összefolyására.

Szendrő vára

Ha tovább utazunk a Duna folyása irányában, megérkezünk a szendrői várhoz.

Az erődítmény végvárnak épült a 15. században Brankovics György szerb despota parancsára, és a despotátus fővárosaként, valamint politikai és kulturális központjaként működött.

Számos legenda övezi a siettetett építkezést, amely mindössze két évig tartott. A legismertebb történetek szerint a várat nagy áldozatok árán sikerült ilyen gyorsan megépíteni, mindezt csak azért, hogy eleget tegyenek a despota fiatal felesége, Irina bizánci hercegnő szeszélyeinek, akit a szerbek ezért aztán csak Átkozott Jerinaként emlegettek.

Ram

Mindössze 40 km-el tovább utazva megérkezünk egy másik 15. századi erődhöz Ram településre, ezt azonban a törökök építették.

Stratégiai elhelyezkedése jelentős volt védelmi szempontból, valamint lehetővé tette a dunai közlekedés ellenőrzését is. A Ram tüzérségi erődnek épült, vastag és nem túl magas falakkal.

Ma az erődből gyönyörű kilátás nyílik a Dunára, amelybe meglepő módon négy folyót is beletorkollik ezen a területen: a Karas, a Néra, a Nagy-Morava és a Mlava.

Galambóc

A Vaskapu-szoros az egyik leghosszabb folyami szurdokvölgy Európában, amelynek bejáratát a középkor óta a galambóci vár őrzi.

Bár nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok a vár építésével kapcsolatban, valószínűsíthetően a 13. században emelték a szerbek, és volt olyan időszak is, amikor a törökök kezén volt. A Ram-erőddel ellentétben Galambóc várát rendkívül magas falak övezik.

A város szerb neve, a Golubac, galambot jelent. A legenda szerint azért kapta ezt a nevet, mert a folyóról nézve a vár falai és tornyai galambokra hasonlítottak. Egy másik legenda szerint egy Golubana nevű szerb lányról lett elnevezve, akibe egy török parancsnok beleszeretett, a lány azonban visszautasította őt. Büntetésképp a parancsnok a folyó közepén álló sziklára száműzte a lányt, és hagyta ott meghalni. Ennek a sziklának a neve Babakaj, amelyet annak idején lánccal kötöttek az erődhöz, és csak díj fejében engedték meg az átjárást.

Fetislam vára

Virtuális utazásunk Kladovo városa közelében, Fetislam váránál ér véget.

A vár egy római kori erőd romjain épült, és a török hódítások kiindulópontjaként működött – nevét is innen kapta, törökül a Fethul Islam ugyanis „az iszlám kapuját” jelenti.

Szerbiában összesen tizenkét erőd található a Duna mentén, mindnek megvan a maga sajátos története és legendái. Ezek a várak nemcsak turisztikai attrakciók, hanem kulturális központok is egyben.

Ez a blogbejegyzés a Europeana Common Culture projekt része, amely a közös európai kulturális örökség különböző aspektusait vizsgálja.

Fordította: Sárospataki Anna